Guvernörspalatset, Rijeka
| Guvernörspalatset | |
| Palats | |
.jpg) Guvernörspalatset år 2016. | |
| Officiellt namn | Guvernerova palača |
|---|---|
| Land |  Kroatien |
| Region | Kvarner |
| Län | Primorje-Gorski kotars län |
| Ort | Rijeka |
| Adress | Muzejski trg 1 51000 Rijeka |
| Koordinater | 45°19′46″N 14°26′33″Ö / 45.32944°N 14.44250°Ö |
| Kulturmärkning | |
| Byggnadsminne | |
| - Referens nr. | Z-99[1] |
| Arkitekt | Alajos Hauszmann[1] |
| Konstruktör | Burger & Conighi[2] |
| Byggherre | Lajos Batthyány |
| Ägare | Staden Rijeka |
| Brukare | Sjöhistoriska museet |
| Byggstart | 1893 |
| Färdigställande | 1896[1] |
| Arkitektonisk stil | Högrenässans |
| Byggnadsmaterial | Sten |
| Färg | Grå |
| Våningar | 2 |
| Bruttoarea | 12 000 m² |
.jpg) Palatsets trapphall år 2016. | |
Guvernörspalatset (kroatiska: Guvernerova palača, italienska: Palazzo del Governatore) är ett kulturminnesmärkt palats[2][1] i Rijeka i Kroatien. Det uppfördes åren 1893–1896 i högrenässansstil enligt ritningar av den ungerske arkitekten Alajos Hauszmann.[2] Då Fiume (dagens Rijeka) var ett corpus separatum inom Österrike-Ungern tjänade Guvernörspalatset som residens för guvernören och företrädaren för Sankt Stefanskronans länder i staden.[3] Palatset är beläget på en höjd norr om Gamla stan och rymmer idag det Kroatiska kustlandets sjöhistoriska museum.[2]
Bakgrund
Åren 1779–1919 var Rijeka (då officiellt känt under sitt italienska namn Fiume) ett corpus separatum inom habsburgska riket (sedermera Österrike och Österrike-Ungern). Den kroatisk-ungerska kompromissen från år 1868 som hade föranletts av den österrikisk-ungerska kompromissen år 1867 innebar att Rijeka från år 1870 och framdeles skulle sortera under Sankt Stefanskronans länder. På den ungerske premiärministern förslag skulle den österrikiske kejsaren och ungersk-kroatiske kungen hädanefter utse en guvernör att styra Rijeka. De första guvernörerna residerade i en byggnad vid Adriatiska torget i centrala Rijeka. Även det centrala posthuset användes som guvernörsbostad.[2] Under den ungerske guvernören greve Lajos Batthyány mandatperiod (1892–1896) beslutades att en ny representativ guvernörsbyggnad skulle uppföras.
Arkitektur och historik
Guvernörspalatset uppfördes åren 1893–1896. Som modell användes en byggnad med stildrag från den italienska renässansen. Den ungerska regeringen anförtrodde utformningen av byggnaden till den välrenommerade arkitekten Alajos Hauszmann som var upphovsmannen bakom flera framstående byggnader i bland annat Budapest. På en höjd riktat mot havet och med fria ytor runt huskroppen uppfördes ett palats med en fasad av vit sten. Palatsets uppförande anförtroddes byggfirman Burger & Conighi.[2] Dess dekorativa element är ett verk av Antal Szabó och dess järnsmidesdetaljer är utförda av Schlicks gjuteri.[2]
Kultur
I samband med Rijekas karneval hålls den traditionella karnevalsbalen varje år i palatset.
Referenser
- ^ [a b c d] Kroatiska kulturdepartementets lista över kulturminnesskyddade objekt (kroatiska)
- ^ [a b c d e f g] Kroatiska kustlandets sjöhistoriska museum Arkiverad 16 september 2016 hämtat från the Wayback Machine. (engelska)
- ^ Rijeka.hr Arkiverad 23 december 2014 hämtat från the Wayback Machine. – Rijekas officiella webbplats (engelska)
Externa länkar
Wikimedia Commons har media som rör Guvernörspalatset, Rijeka.
Media som används på denna webbplats
Det är enkelt att lägga till en ram runt den här bilden
Författare/Upphovsman: Elekes Andor, Licens: CC BY-SA 4.0
Kormányzói Palota - Fiume (en: Palace of the Governors - Fiume). A felvétel 2016. június 28-án készült Fiumében. Kormányzói Palota. A Kormányzói Palota a millennium évére épült fel, Hauszmann Alajos tervei alapján. Fiume kormányzói Fiume város és csatolt részei kormányzója voltak, hatáskörük ugyanakkor kiterjedt a teljes horvát-magyar tengerpart tengerészeti ügyeire is. A kormányzót a mindenkori magyar király nevezte ki. Fiumét és tágabb környezetét, vagyis a magyar tengermelléket Mária Terézia csatolta Magyarországhoz egy rendeletében 1779 április 29-i hatállyal. Fiume első magyar kormányzója, Majláth József 1779. április 29-től töltötte be hivatalát. A magyar országgyűlés 1807-ben emelte törvényerőre ezt. Majláth az új kerületet egyes horvátországi részekkel együtt Szeverin megye név alatt foglalta össze, de mivel ezt mindenki kifogásolta Mária Terézia 1779 április 23-án kelt diplomájával a várost és kikötőjét, mint külön testet (corpus separatum) a magyar szent koronához kapcsolta, most és ezután is jól megkülönböztetvén a hozzá tartozó kerülettől, mely a vinodoli, hreljini és buccarii járásokból állva, Fiuméval egy kormányzóság alatt a Littorale Hungaricum kerületét alkotta. A Magyar Tengermellék a napoleoni háborúk során, a schönbrunni béke értelmében 1809–1814 között francia megszállás alatt állt a franciák által létrehozott bábállam, Illiria fennhatósága alatt. Miután az osztrákok 1814-ben visszafoglalták, egy ideig meghagyták Illíriát tartománynak, majd 1822 július 25-én a teljes korábbi tengermelléket visszacsatolták Magyarországhoz. Az 1848-49-es szabadságharc leverésének következményeként 1849. október 24-én Horvátországot tartományaként kezelték. Az osztrák-magyar kiegyezés egyik hozadéka volt a magyar-horvát kiegyezés (1868), aminek értelmében Fiume város a Magyar Szent Korona Országainak csatolt része lett, míg az egykori tengermellék többi része Horvát-Szlavónország része maradt, de végleges megállapodás csak 1870-re született, így csak ekkor nevezték ki Fiume magyar kormányzóját 1848-ot követően. A Palota melletti teret Hauszmann Alajosról nevezték el. Fiume magyar kormányzóinak névsora: https://hu.wikipedia.org/wiki/Fiume_korm%C3%A1nyz%C3%B3inak_list%C3%A1ja
http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tkt/osztrak-magyar/ch19.html
http://ifjmonarchista.blog.hu/2009/10/26/a_fiumei_kormanyzoi_palota
Författare/Upphovsman: Elekes Andor, Licens: CC BY-SA 4.0
Kormányzói Palota - Fiume (en: Palace of the Governors - Fiume). A felvétel 2016. június 28-án készült Fiumében. Kormányzói Palota. A Kormányzói Palota a millennium évére épült fel, Hauszmann Alajos tervei alapján. Fiume kormányzói Fiume város és csatolt részei kormányzója voltak, hatáskörük ugyanakkor kiterjedt a teljes horvát-magyar tengerpart tengerészeti ügyeire is. A kormányzót a mindenkori magyar király nevezte ki. Fiumét és tágabb környezetét, vagyis a magyar tengermelléket Mária Terézia csatolta Magyarországhoz egy rendeletében 1779 április 29-i hatállyal. Fiume első magyar kormányzója, Majláth József 1779. április 29-től töltötte be hivatalát. A magyar országgyűlés 1807-ben emelte törvényerőre ezt. Majláth az új kerületet egyes horvátországi részekkel együtt Szeverin megye név alatt foglalta össze, de mivel ezt mindenki kifogásolta Mária Terézia 1779 április 23-án kelt diplomájával a várost és kikötőjét, mint külön testet (corpus separatum) a magyar szent koronához kapcsolta, most és ezután is jól megkülönböztetvén a hozzá tartozó kerülettől, mely a vinodoli, hreljini és buccarii járásokból állva, Fiuméval egy kormányzóság alatt a Littorale Hungaricum kerületét alkotta. A Magyar Tengermellék a napoleoni háborúk során, a schönbrunni béke értelmében 1809–1814 között francia megszállás alatt állt a franciák által létrehozott bábállam, Illiria fennhatósága alatt. Miután az osztrákok 1814-ben visszafoglalták, egy ideig meghagyták Illíriát tartománynak, majd 1822 július 25-én a teljes korábbi tengermelléket visszacsatolták Magyarországhoz. Az 1848-49-es szabadságharc leverésének következményeként 1849. október 24-én Horvátországot tartományaként kezelték. Az osztrák-magyar kiegyezés egyik hozadéka volt a magyar-horvát kiegyezés (1868), aminek értelmében Fiume város a Magyar Szent Korona Országainak csatolt része lett, míg az egykori tengermellék többi része Horvát-Szlavónország része maradt, de végleges megállapodás csak 1870-re született, így csak ekkor nevezték ki Fiume magyar kormányzóját 1848-ot követően. A Palota melletti teret Hauszmann Alajosról nevezték el. Fiume magyar kormányzóinak névsora: https://hu.wikipedia.org/wiki/Fiume_korm%C3%A1nyz%C3%B3inak_list%C3%A1ja
http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tkt/osztrak-magyar/ch19.html
http://ifjmonarchista.blog.hu/2009/10/26/a_fiumei_kormanyzoi_palota